Visszatekintés 2023-ra
2024. július 8-án, 17:00 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeum Bártfay-termében tartotta meg a József Attila Társaság évi rendes közgyűlését, aminek keretében Tverdota György, a Társaság elnöke visszatekintett a 2023 történéseire és fontosabb eseményeire, amiből egy rövid képes összefoglalót adunk most közzé.
A TÁRSASÁG PROGRAMJAI
2023. január 16.
A József Attila Társaság könyvszemléje
2023. január 16-án a Társaság megszokott koccintással egybekötött évnyitó ülésén folytatódott a József Attila Társaság könyvszemléje. A program válogatást nyújtott a József Attila-szakirodalom ill. a Társaság tagjainak az elmúlt években megjelent köteteiről.
2023. október 21.
A József Attila és Petőfi tüze – Paradox párhuzamok
Konferencia
2023. október 21-én a Petőfi-emlékévvel összhangban a József Attila Társaság és a József Attila Emlékhely közös irodalomtörténeti konferenciát tartott, amely elsősorban Petőfi Sándor és József Attila kapcsolatát, valamint utóéletét vizsgálta az irodalmi modernség korában. A rendezvény a Múzeumok Őszi Fesztiválja részeként valósult meg.
2023. november 18.
A költő és a világváros – József Attila idegen nyelven
Kerekasztal-beszélgetés
2023. november 18-án a József Attila Társaság és a József Attila Emlékhely közös rendezvénye József Attila idegen nyelvű recepcióját vizsgálta. A beszélgetés a Budapest 150 programsorozat részeként valósult meg. – Sajnos nem tudhattuk, hogy ez lesz Gál Jenő utolsó nyilvános szereplése is egyben.
A Művészet és pszichoanalízis programsorozat keretében – amely a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata – a 2023/24-es 22. évadának keretében Bókay Antal tartott előadást 2024. március 1-én Színház a lélek mélyén címmel. Az előadás teljes egészében megtekinthető.
A TÁRSASÁG TAGJAIHOZ KÖTHETŐ PROGRAMOK ÉS ESEMÉNYEK
2023. március 9-én mutatták be A lírai hang túloldalai. József Attila-olvasatok. (Szerk.: Halász Hajnalka – Lőrincz Csongor) c. kötetet, amelybe az egyik fejezetet Török Sándor Mátyás írta. – Az írások olyan kérdésekre koncentrálnak, amelyek a költő nyelvfelfogásához kapcsolódnak, elsősorban József Attila anagrammatikus alakjaira koncentrálva, vagy líranyelvének mint performatív aktusnak az összefüggéseire. Továbbá a magyar lírikus elődök poétikai hatásait mutatják fel József Attila költészetében, így Adyét, Csokonaiét, Petőfiét, Szabó Lőrincét vagy Babitsét. A könyvben megjelenő szövegek komparatív munkát is végeznek, azt vizsgálják, hogy József Attila költészetére milyen európai költők tettek jelentős hatást.
2023 augusztusában jelent meg Báthori Csaba Rilke-„fordítás-trilógiájának” a harmadik – záró – kötete az Ezer láthatatlan (az első kettő: a Csillagközi évek és a Tér és csillagok) amely igazi csemegékkel szolgál az olvasóknak: gyönyörű búcsú-ívben kerekíti le Rainer Maria Rilke költői életművét azzal az anyaggal, amelyben súlyos magányos versek, jelentős töredékek, az olvasói szemhatáron eddig meg nem jelent remekművek sorakoznak. Ebben a gyűjteményben különböző jellegű szövegek kaptak helyet. Akad itt néhány nagyszerű befejezett költemény a tízes évekből (Narcissus, Óda Bellmanhoz), de váratlanul meglepetést okozhat néhány gyönyörű prózavers is. A költő négy gyászverséből itt olvashatjuk a Requiem egy fiúcska halálára című siratót, és a kötet tartalmazza a C. W. gróf hagyatékából című talányos Rilke-füzér teljes anyagát, amely eddig szinte ismeretlen volt a magyar olvasók előtt. A kötet amellett, hogy gondos merítésben kínálja a Rilke alaptémáihoz köthető töredékek, cím nélküli „félversek”, kiegészítő változatok tömör darabjait, közöl egy-egy – Rilke zárt formai kultúráját lazítgató – haikut vagy képverset, jelezve, hogy a költőt a húszas években már-már a formai játékok kísértetei is megkörnyékezték. A kötet a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg
2023. szeptember 20-án Széchenyi Ágnes és Tverdota György beszélgetett Schöpflin Aladárról a MÚOSZ Kulturális Szakosztálya által szervezett rendezvényen. Schöpflin Aladár (1872-1950) a Nyugat máig ható talán a legfontosabb kritikusa volt. Felismerte, megértette, hogy a 20. század új és érthető, jogos érzése a diszharmónia. Az új nemzedék, Ady, Babits, Móricz, Kaffka Margit értője és magyarázója lesz, felrázza az olvasókat is. Időközben Tverdota György Széchenyi Ágnes Schöpflin-monográfiájáról szóló ismertetése megjelent az Irodalomtörténeti Közleményekben. A programról készült felvétel teljes egészében megtekinthető.
2023. október 26-án mutatták be Veres András: A felejtés ellen – Történetek és emlékezések c. könyvét. Veres András válogatott tanulmányainak második kötetében a 20. századi magyar irodalom olyan szereplőiről esik szó, akiket nem szokás a „fősodorhoz” számítani – Molnár Ferencről, Karinthy Frigyesről, Pilinszky Jánosról és másokról. Fontos szereplője Rejtő Jenő is, terjedelmes tanulmány elemzi az elit- és a tömegkultúra kapcsolatát. Külön tanulmány vizsgálja József Attila és Pilinszky János kapcsolatát. A kötetet Spiró György, író és Csörsz Rumen István, irodalomtörténész méltatta az MTA Könyvtár és Információs központban.
VISELT DOLGAINK
2023 szeptemberében Társaságunk társelnökét, N. Horváth Bélát, Szekszárd díszpolgárává avatták. N. Horváth Béla a felsőoktatás Szekszárdon történő meghonosításában vállalt meghatározó szerepéért, valamint a város érdekében tett jelentős tudományfejlesztő tevékenységért kapta az elismerést. A rangos elismerés kapcsán a vele készült képes interjú itt olvasható. N. Horváth oktatott, kutatott, tanszéket, majd főiskolát, az egyetemi integráció után kart vezetett, rektor-helyettesként és dékánként egyaránt dolgozott. Intézményvezetői munkája a régió és Tolna vármegye felsőoktatását, társadalmi és gazdasági igényének kielégítését szolgálta.
2023. október 15-én Tverdota György kapta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület által 2009-ben alapított díjat, a Móricz-emlékérmet. Az emlékérem átadására kulturális gála keretében került sor, ahol a díjazott tevékenységi köréhez kapcsolódóan mintegy 15 perces székfoglaló előadást tartott. A díj átadását követően így Tverdota György Se itt, se most: Hely nélküli helyek és kizökkent idők Krúdy Gyulánál és Móricz Zsigmondnál címmel tartott érdekfeszítő előadást.
Összeállította: CSÓKÁS Máté