Kerekasztal-beszélgetés: Művészet, (mély)lélektan és történelem Mérei Ferenc életművében címmel. A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvénye.
A József Attila Társaság megalakulása óta küldetésének tekinti nagy költőnk életművének minél elmélyültebb megértését, megismertetését és népszerűsítését. Az alábbiakban a József Attila-kutatás legfrissebb eredményeiből, valamint koráról és kortársairól, ill. befogadásának irodalmából válogattunk egy csokorra valóval. CSÓKÁS Máté összeállítása.
N. Horváth Béla többször is hangsúlyozza, hogy sok a tisztázatlan pont a két költő viszonyában. Én is így gondolom. József Attila pályája ugyanis nem az avantgárd jegyében indult, mint Illyésé, igencsak hatással volt rá Ady és a Nyugat költészete, amit Illyés tudatosan megkerült. VERES András írása.
Monográfiát írni cellamagányt kényszerítő robotmunka. Bár az internet már felbecsülhetetlen segítséget jelent, de nem eléggé megbízható a filológus számára. Amit történelemnek hívunk, valójában az események meghatározott szempontú rendezése és rendszerezése. VERES András írása.
Mennyire megbízható kalauzunk József Attila, amikor az életére vagyunk kíváncsiak? Ez már csak azért is megfontolás tárgya kell, hogy legyen, mert alapvető kérdésekben engedett művészi ösztönének. És sokszor még csak nem is rajta múlott ez. Mivel korán elveszítette szüleit, mintegy utólag kellett megalkotnia a maga számára (is) a róluk kialakított képet. VERES András írása.
2020 végén jelenik meg a volt tagunknak, Farkas János Lászlónak az írásaiból összeállított tanulmánykötet, válogatta és szerkesztette: Veres András. A megjelenés előtt a kötet egyik tanulmányát mutatóként közöljük, mely József Attila Klárisok c. verséről szól. A tanulmány címe: Szavak keletkezése: Klárisok A kötetet a Balassi Kiadó jelenteti meg. Share this… Facebook Pinterest Twitter Linkedin Vk
