Petőfi örökségének jelenléte a modernségben sokkal folyamatosabb és kiterjedtebb volt, mint ma gondolnánk. A Nyugat első generációját is intenzíven foglalkoztatta a Nemzeti dal szerzője. A modernség második hulláma, az avantgárd minden hagyománytagadása ellenére Petőfire hivatkozott. József Attila is ezt a hullámot lovagolta meg a szegényember-verseiben. TVERDOTA György írása.
Társaságunk társelnökét, N. Horváth Bélát, Szekszárd díszpolgárává avatták. N. Horváth Béla a felsőoktatás Szekszárdon történő meghonosításában vállalt meghatározó szerepéért, valamint a város érdekében tett jelentős tudományfejlesztő tevékenységért kapta az elismerést.
„Okos bátorsága, kemény mértéktartása, működésének évtizedekre visszanyúló folytonossága páratlan a mi irodalmunkban”. A MÚOSZ Kulturális Szakosztálya programja.
Kerekasztal-beszélgetés: Művészet, (mély)lélektan és történelem Mérei Ferenc életművében címmel. A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvénye.
József Attila utókorának hihetetlen, váratlan és kegyetlen fordulata, hogy verseinek tapasztalati anyaga újra szemünk elé ömlik saját életünkben, és megint pontosan az ő eszméletével felfoghatóvá és leírhatóvá durvul az a külvilág, amelyet már-már történelmi holdbéli tájnak véltünk, a múlt örök szégyenének, megszenvedett és kiokosító büntetésnek. BÁTHORI Csaba
A József Attila Társaság megalakulása óta küldetésének tekinti nagy költőnk életművének minél elmélyültebb megértését, megismertetését és népszerűsítését. Az alábbiakban a József Attila-kutatás legfrissebb eredményeiből, valamint koráról és kortársairól, ill. befogadásának irodalmából válogattunk egy csokorra valóval. CSÓKÁS Máté összeállítása.
2023-2024-ben is folytatódik a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata
a Károlyi-palotában (1053 Budapest, Károlyi u. 16.) Az események rendszerint minden hónap harmadik péntekjén vannak, 18:00 órától kezdődnek. A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: TAKÁCS Mónika, irodalomtörténész.
Nem is annyira töredékről, mint inkább egy végleges formában el nem készült vers fogalmazványáról lehet szó, amit a költő életében nem tett közzé. A szöveg rejtélyességéhez talán ez a félkész állapot is sokban hozzájárul. TVERDOTA György írása.
Úgy vélem, hogy a mű nemcsak fontos dokumentuma József Attila utolsó éveinek, hanem jelentős művészi önértékkel is bír. Ha csak a címét ismernénk, azt gondolnánk, tanulmány. Ha csak az első mondatot hallanánk, azt hihetnők, vers. SÁRKÖZI Éva írása.
A németben van egy ritkán használt, de a fordítói tevékenységet szabatosan kifejező ige: umschaffen, szó szerint: átalkotni, az egyik alkotást átvinni a másikba. Úgy éreztem: én magam is érlelődtem, megértem az ötödik-hatodik esztendőre azokra a nagy művekre, amelyek József Attila nevét végleg beírják a világlíra évkönyveibe. BÁTHORI Csaba írása.
