VERES ANDRÁS

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK Magyar-filozófia (1963–68) és szociológia szakán (1972–75) végezte. 1968-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1990-től főmunkatársa, 1998-tól tudományos tanácsadója. 1981 és 1994 között az Értékkutató Csoport, 2000-től 2015-ös nyugdíjazásáig az Irodalomelméleti Osztály vezetője. Azóta az MTA BTK, illetve a BTK emeritus professzora.

1990-ban az Irodalomértelmezés és értékorientáció című értekezésével elnyerte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot, 1998-ban pedig a Konrád György írói pályáját bemutató tanulmányával az irodalomtudomány doktora címet. 2002 és 2008 között az MTA Irodalomtudományi Bizottságának tagja, 2004-től 2009-ig az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa társadalomtudományi tagozatának tagja, 2007 és 2009 között szóvivője. Alapító tagja a Nemzetközi Hungarológiai (Magyarságtudományi) Társaságnak, a Szépírók Társaságának, a Furtwängler Társaságnak és a József Attila Társaságnak. 2003 óta a József Attila Társaság társelnöke.

1968-tól jelennek meg tanulmányai és bírálatai a különféle szaklapokban; hét önálló kötete és mintegy félszáz szakmai publikációja került kiadásra. Irodalomelméleti érdeklődésének fő területei: az értelmezés módszertani kérdései, mindenekelőtt a „határterületek”: az esztétika és a poétika érintkezési pontjai, az irodalomszociológia és az irodalomlélektan. Irodalomtörténeti dolgozataiban a magyar irodalom 19. és 20. századi jelenségeivel foglalkozik. Több összefoglaló munkát írt (Művek, pályák, nemzedékek. Másfélszáz év magyar irodalma (1780–1944), 1999; A századelő irodalmi forradalma (1906–1919), 2001, Államosított irodalom (1945–1968), 2001, A modernitás káprázata. Magyar széppróza a 20. század első felében, 2002). Társszerkesztője a 2007-ben megjelent A magyar irodalom történetei című vállalkozás 2. és 3. kötetének.

1968 óta oktatott egyetemen, főiskolán (ELTE, Pécsi Egyetem, Miskolci Egyetem, Rabbiképző). Az 1974-ben alakult Fiatal Irodalomtörténészek Körének tagjaként, majd 1976–1980 között az MTA-OM Köznevelési Bizottsága Irodalmi-nevelési Munkacsoportjának titkáraként vett részt az 1970-es és az 1980-as évek fordulóján bevezetett középiskolai tanügyi reformban. Az 1979 és 1982 között megjelent gimnáziumi reformtankönyvek kezdeményezője és társszerzője (javított kiadásuk 1998−1999-ben jelent meg). 1976-tól 1993-ig tagja volt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Magyar irodalom tantárgyi bizottságának, az utolsó négy évben a bizottság elnökeként. 1979-ben Akadémiai Díjjal ismerték el munkáját.

Hat ízben nyert el OTKA-pályázatot. 2001 és 2004 között az ő vezetésével folyt A nemzeti irodalomtörténet-írás módszertani hagyományai és mai lehetőségei című Széchenyi-kutatás, amelynek munkálataiban az MTA Irodalomtudományi Intézete mellett három egyetem (a pécsi, a szegedi és a miskolci) vett részt. A projekt keretében elkészült tanulmánykötet, Az irodalomtörténet esélye (szerk. Veres András, Bp. 2004.) igen nagy érdeklődést váltott ki szakmai körökben. Előbb Szegedy-Maszák Mihály, utóbb Dobos István társaságában társszerkesztője a Kosztolányi Dezső művei kritikai kiadásának (2010−2016) és Tverdota György társaságában József Attila 1930 és 1937 közötti értekező prózája kritikai kiadásának (2018).

1976-tól 1996-ig tagja az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának. 2000-től a Literatura felelős szerkesztője, 2006-tól 2018-ig a főszerkesztője. 1990-től szerkesztette az Irányított irodalom című könyvsorozatot, 1998 óta az OPUS. Irodalomelméleti Tanulmányok című könyvsorozatot. Sajtó alá rendezte Jászi Oszkár Magyar kálvária – Magyar föltámadás (1989), Kosztolányi Dezső Édes Anna (1992, 2010) és Esti Kornél (2011), Petőfi Sándor A helység kalapácsa és Az apostol (1993), Mikszáth Kálmán A tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma és Szent Péter esernyője (1994) című műveit. Legutolsó kötetszerkesztése „A lélek, a lét türelme”. Tanulmányok József Attiláról (2017).

Válogatott publikációk

És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila. Válogatott tanulmányok 1., Budapest: Balassi Kiadó, 2022, 272.

JÓZSEF ATTILA Összes tanulmánya és cikke 1930–1937, I., II. kötet, [Szerk. Tverdota György és Veres András. A szövegeket sajtó alá rendezte Sárközi Éva.] József Attila Társaság – L’Harmattan Kiadó. Budapest, 2018. 1466. József Attila értekező életműve – recepciója tükrében (tanulmány), Kosztolányi Dezső, Új szocializmust!, Medvetánc, Hegel – Marx – Freud stb.

Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológiai regény, Budapest: Balassi Kiadó, 2012, 385.

Kosztolányi Dezső, Esti Kornél [kritikai kiadás], szerkesztette Tóth-Czifra Júlia és Veres András, a szöveget sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Tóth-Czifra Júlia, a szöveggondozást lektorálta: Józan Ildikó és Sárközi Éva, a befogadástörténeti fejezeteket írta Veres András, a bibliográfiákat készítette Sárközi Éva, a kéziratfejezetet sajtó alá rendezte Józan Ildikó, lektorálta Parádi Andrea, a gyorsírásos szövegeket gondozta Lipa Tímea, a jegyzeteket lektorálta Bíró-Balogh Tamás, Horváth Iván, Tverdota György, Pozsony: Kalligram Kiadó, 2011, 847.

Kosztolányi Dezső, Édes Anna [kritikai kiadás], szerkesztette és a jegyzeteket készítette Veres András, a forrásokat sajtó alá rendezte Parádi Andrea, Józan Ildikó, Veres András, Sárközi Éva, Lipa Tímea, lektorálta Horváth Iván, Tverdota György [sorozatszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály, Veres András], Pozsony: Kalligram Kiadó, 2010, 914.

Bevezetés az irodalmi művek olvasásába, Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2001, 106.

VISSZA