Az írások olyan kérdéseket állítanak a fókuszukba, amelyek a költő nyelvfelfogásához kapcsolódnak, elsősorban József Attila anagrammatikus alakjaira koncentrálva, vagy líranyelvének mint performatív aktusnak az összefüggéseire.
József Attila utókorának hihetetlen, váratlan és kegyetlen fordulata, hogy verseinek tapasztalati anyaga újra szemünk elé ömlik saját életünkben, és megint pontosan az ő eszméletével felfoghatóvá és leírhatóvá durvul az a külvilág, amelyet már-már történelmi holdbéli tájnak véltünk, a múlt örök szégyenének, megszenvedett és kiokosító büntetésnek. BÁTHORI Csaba
A József Attila Társaság megalakulása óta küldetésének tekinti nagy költőnk életművének minél elmélyültebb megértését, megismertetését és népszerűsítését. Az alábbiakban a József Attila-kutatás legfrissebb eredményeiből, valamint koráról és kortársairól, ill. befogadásának irodalmából válogattunk egy csokorra valóval. CSÓKÁS Máté összeállítása.
Ki ébresztette, ki tartotta elevenen, hazugság nélkül, tiszta szívvel Petőfi valódi művészi üzeneteit? Kevesen, És főleg a költők. És a költők közt is a legmélyebben, azt hiszem, József Attila. BÁTHORI Csaba írása.
2023-2024-ben is folytatódik a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata
a Károlyi-palotában (1053 Budapest, Károlyi u. 16.) Az események rendszerint minden hónap harmadik péntekjén vannak, 18:00 órától kezdődnek. A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: TAKÁCS Mónika, irodalomtörténész.
Nem is annyira töredékről, mint inkább egy végleges formában el nem készült vers fogalmazványáról lehet szó, amit a költő életében nem tett közzé. A szöveg rejtélyességéhez talán ez a félkész állapot is sokban hozzájárul. TVERDOTA György írása.
Úgy vélem, hogy a mű nemcsak fontos dokumentuma József Attila utolsó éveinek, hanem jelentős művészi önértékkel is bír. Ha csak a címét ismernénk, azt gondolnánk, tanulmány. Ha csak az első mondatot hallanánk, azt hihetnők, vers. SÁRKÖZI Éva írása.
A németben van egy ritkán használt, de a fordítói tevékenységet szabatosan kifejező ige: umschaffen, szó szerint: átalkotni, az egyik alkotást átvinni a másikba. Úgy éreztem: én magam is érlelődtem, megértem az ötödik-hatodik esztendőre azokra a nagy művekre, amelyek József Attila nevét végleg beírják a világlíra évkönyveibe. BÁTHORI Csaba írása.
N. Horváth Béla többször is hangsúlyozza, hogy sok a tisztázatlan pont a két költő viszonyában. Én is így gondolom. József Attila pályája ugyanis nem az avantgárd jegyében indult, mint Illyésé, igencsak hatással volt rá Ady és a Nyugat költészete, amit Illyés tudatosan megkerült. VERES András írása.
