„Magammal vinném az összes verseit”
Nehéz, provokatív kérdés, hogy melyik a tíz legkedvesebb József Attila versem. Feltétlen és egyszerű válaszom, hogy arra a bizonyos lakatlan szigetre magammal vinném az összes verseit tartalmazó kötetét. Ha lehet, a kritikai kiadást, mert az abban rejlő kiegészítő információk, a versek keletkezéstörténete és recepciója is fontosak nekem.
Szeretem az első kötetét, a Szépség koldusát, mert foglalkoztat, hogy találja meg saját hangját a sok Ady-, Babits és más nyugatosok imitációból kiindulva. A Csöndes estéli zsoltár (1922.) és más istenes versei segítettek, sőt, ma is segítenek tisztázni saját vitámat, bizonytalanságaimat a teremtőhöz.
Szavalóversenyeken, nagyon régen, sokszor mondtam a Holt vidéket (1932.), ma már tudom, nagyon rosszul, sok ponton félreértve, mert nem tettem elég hangsúlyt a versszakzáró ti-tá-ti ritmusra sem. Akkor fontosabb volt a „mondanivaló”.
Figyelmeztető, megintő erejű vers a Majd megöregszel (1936.). A Hatvany Bertalannak írt Költőnk és Kora nyitotta meg nekem valamikor a semmivel, az űrrel való szembenézést, a fontos és – ahogy a fiam mondta nemegyszer – fontatlan dolgok közti különbségtevés képességét. Nem maradhat ki az Elégia (1933.), az Óda (1933.), két vers, aminek a címe egyszerű műfajmegjelölés. Aztán a kései versek, ezeket nem is sorolom föl.
Évtizedek óta foglalkoztat a Medáliák (1928.) megfejtése, tudományosabban szólva, elemzése. Ennek a végén négy sorban csupa gondolatjel, vízszintes vonás áll, talán töredékességre utal vagy a transz elmúlására, ami ezt a talányos verset létrehozta? És persze a töredékek, amiket ide-oda tehetek a versei között, egy-egy másikhoz csatolva, vagy mint ki nem teljesedett verseket tovább írhatom gondolatban, kísérletezve.
A felsorolást csak abbahagyni lehet. De szándékom, hogy írjak József Attila-verselemzéseket a következő években. És hogy abból, mások elemzéseivel együtt, kötet szülessen.
Kapcsolódó írások
Balla Zsófia: „És minden ige fölöttem lebeg”. Vallomás József Attiláról.
Tverdota György: Remekművek, amelyek valami okból árnyékba kerültek