„Akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl.”
„Akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl.” – Írta egykoron József Attila és a Költővel együtt a József Attila-kutatók zöme hasonlóan így érzi és gondolja, eszerint tekint önmaga feladatára.
A József Attila Társaság megalakulása óta küldetésének tekinti nagy költőnk életművének minél elmélyültebb megértését, megismertetését és népszerűsítését. Az alábbiakban a József Attila-kutatás legfrissebb eredményeiből, valamint koráról és kortársairól, ill. befogadásának irodalmából válogattunk egy csokorra valóval. Az alábbi művek szinte mindegyike kapcsolódik a társaság tagjaihoz vagy érdeklődési köréhez, amennyiben az alábbi kötetek a JAT korábbi rendezvényein kerültek bemutatásra, valamint kritikai méltatásra.
József Attila Összes tanulmánya és cikke 1930-1937. I-II. kötet, [Szerk. Tverdota György és Veres András. A szövegeket sajtó alá rendezte Sárközi Éva.] József Attila Társaság – L’Harmattan Kiadó. Budapest, 2018. 1466. o.
A József Attila Társaság és a L’Harmattan Kiadó többéves közös munkájának eredményeként elkészült József Attila 1930 és 1937 között írt értekező prózai írásainak kétkötetes kritikai kiadása. Az ünnepélyes könyvbemutatóra a 2018. április 21-én került sor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Kner Imre teremben. Váradi Péter főszerkesztő bevezetője után a köteteket Spiró György, Tverdota György és Veres András mutatta be, moderátorként közreműködött Angyalosi Gergely.
József Attilának nemcsak a költői életműve jelent máig eleven, felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyományt, hanem értekező prózája is. Több mint egy évtized filológiai munkájának eredményeképpen készült el az 1930 és 1937 közötti írások kritikai kiadása. Számos ebben a kötetben jelent meg először, keletkezésük sorrendjében, részletes kommentár kíséretében.
A gyűjtemény érdeme, hogy gazdagítja és részben átrajzolja a költőről kialakult képet. Az első kötet 1933 végéig kíséri József Attila gondolkodói fejlődését, a marxista és pszichoanalitikus irodalomban való elmélyülését, csatlakozását a kommunista mozgalomhoz, majd szembefordulását a korabeli szélsőbaloldal politikájával. A második kötet 1934-től haláláig követi a marxizmust a pszichoanalízissel társító, ugyanakkor önálló álláspontjának kialakítását, szembefordulását a kor politikai diktatúráival.
Írások, ismertetések, kritika és csörte
Tverdota György: Így sem teljes. Válasz Jánossy Lajos kérdéseire. Litera.hu, 2018. május 26.
Lengyel András: Az értekező József Attiláról. Jelenkor. 2018. 11. sz. 1242-1258. o.
Lengyel András: Válasz Veres András cikkére. Jelenkor. 2019. 4. sz. 489-491. o.
Sipos Balázs: A magyar anti-ödipusz. A Szem.hu, 2019. január 5.
Balogh Gergő: Kritika egy kritikai kiadásról. Műút.hu, 2019. április 30.
Horváth Iván: A Hegel – Marx – Freud alapötlete. ITK, 2020. 5. sz. 580-598. o.
Tverdota György: Medve tánca és a sas röpte. ITK, 2020. 5. sz. 622-629. o.
Kálmán C. György: A kritikai József Attila. ÉS, LXIV. évf. 33. sz. 2020. augusztus 14.
„A lélek, a lét türelme” – Tanulmányok József Attiláról. Balassi Kiadó. Bp. 2017. 238. o.
A kötet az utóbbi évek József Attila-irodalmából válogat, leginkább azokból a szövegekből, amelyek a tanulmányírót, a gondolkodó József Attilát helyezik előtérbe, az ő szellemi kalandjait és próbatételeit vizsgálják, meghökkentő fordulatokon át vezető útját, a ma már jobban felismerhető zseniális meglátásait és elkerülhetetlen tévedéseit. Költeményei persze önmagukban is jótállnak magukért, de hasonlíthatatlanul többet mondhatnak el nekünk, ha ismerjük és megértjük életrajzi és gondolati hátterüket.
A tanulmánykötet ünnepélyes bemutatójára 2018. február 28-án a Balassi Könyvesboltban került sor. A kötetet méltatta: Szilágyi Ákos, költő; Tverdota György irodalomtörténész, a könyvben szereplő több tanulmány írója; valamint Veres András, irodalomtörténész, a kötet szerkesztője.
A kötet az NKA, a Lukács György Alapítvány és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete támogatásával valósult meg.
Írások, ismertetések, kritika és csörte
Kálmán C. György: Próbaterem. ÉS, LXII. évf. 40. sz., 2018. október 5.
Farkas János László: Meglett Ember. Válogatott tanulmányok. (Válogatta és szerkesztette: Veres András.) Balassi Kiadó, Bp., 2020. 438. o.
Farkas János László (1941-2012) kiváló filozófus, irodalmár, lapszerkesztő és mindenekelőtt kiváló ember volt. Tudásában biztos, ám visszahúzódó alkat. Egyaránt otthon volt az esztétika és a szimbolikus logika, az irodalomelemzés és a tudományfilozófia világában. Leginkább József Attila személyisége és életműve foglalkoztatta, sajátos, konvenciómentes nézőpontból. Elemzéseit különösen vonzóvá teszi, hogy az olvasót szinte a krimihez hasonló izgalommal vonja be a szövegek megfejtésének folyamatába. A könyv szellemes, könnyed stílusával nem csak a szakemberek érdeklődésére számíthat, amely Veres András szerkesztésében 2020 végén jelent a Balassi Kiadó jóvoltából.
A kötetet 2023. január 16-án Bókay Antal mutatta be és méltatta a JAT éveleji könyvbemutatóval egybekötött rendezvényén.
A könyvből – mutatvány gyanánt – itt közzétesszük A szavak keletkezése: Klárisok c. József Attilával foglalkozó tanulmányt.
Móser Zoltán: Jut az ember két világhoz. Esszék és tanulmányok József Attiláról. Magyar Kultúra Kiadó, Győr, 2019. 104. o.
Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművész, etnofotográfus és író 1946-ban született Tolna megyében, Szekszárdon, de igazi szülőhelye Tevel, hisz minden gyermekkori emlék ide köti. Innen Bonyhádra került gimnáziumba, majd a budapesti bölcsészkar magyar-történelem szakára, ahol 1970-ben végeztt. 27 évig dolgozott egy középiskolai kollégiumban Budapesten. Tanított általános iskola alsó- és felső tagozatán, de tanítóképző főiskolán is, tizenkét évig a PPKE Bölcsészettudományi Karán. Közben meghívták a kolozsvári Sapientia Egyetemre, a film-és média szakra vendégtanárnak, ahol három évig oktatott. 2006 óta nyugdíjas. Még abban az évben beválasztották a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé. Felesége tanítónő, három felnőtt gyermekük és három unokájuk van. 1965 óta foglalkozik fotózással. Képei és írásai 35 éve jelennek meg különböző lapokban.
A kötetet először Tverdota György ismertette a JAT 2021. szeptember 30-án tartott rendezvényén. A második bemutatóra 2023. január 16-án került sor, ahol N. Horváth Béla mutatta be és méltatta a JAT éveleji könyvbemutatóval egybekötött rendezvényén. Mindkét bemutatónak a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont.
Írások, ismertetések, kritika és csörte
Tvedota György: Egy rendhagyó szerző rendhagyó könyve. Reciti.hu, 2021. november 12.
Tverdota György: Gondoljátok meg, proletárok I., Az ifjú József Attila, Osiris Kiadó, Bp., 2021. 888. o.
2021 őszén jelent meg Tverdota György József Attila-monográfiájának első kötete Gondoljátok meg, proletárok címmel az Osiris Kiadó gondozásában. A szerző a monográfia hagyományos műfaji szabályait nem megtagadva a fiatal József Attila életének, költői pályakezdésének bemutatását a szokásosnál erősebb és összetettebb szociológiai, szociálpszichológiai kontextusba helyezte. A könyv elsősorban arra keresi a választ, hogy a ferencvárosi proletár-miliőből kilépni akarván milyen (különböző) kulturális hatások befolyásolták a gyermek József Attilát és milyen életvezetési minták kínáltak alternatívákat a tehetségét, az irodalom iránti szenvedélyét korán megmutató fiatalembernek.
A monográfia első része 1927-ig követi a pályaképet, bemutatva a pályakezdés alkotáslélektani nehézségeit, egyenetlenségeit is, a fiatal költőt ért poétikai hatásokat. Tverdota György József Attila-értelmezésének centrumában a költő „ideális anarchista” felfogása, az én-tudatának alakulása és a magyar avantgárd poétikai lehetőségei állnak. A monográfus végig követi a költővé válás útját, figyelemre méltatva a zsengéket, a nagyszámú kiérleletlen szöveget is, változatos módon (szöveg-, motívum-kölcsönzések, szerepátvételek, alteregók stb.) elemezve, értelmezve azokat.
A kötet bemutatójára 2022. március 16-án, 18:00-kor került sor az ELTE BTK-n. A könyvet méltatta és a szerzővel beszélgetett: N. Horváth Béla és Veres András. A könyv szegedi bemutatójára 2022 májusában került sor.
Írások, ismertetések, kritika és csörte
Lengyel András: Tverdota György új József Attila-könyvéről. Tiszatáj, 2022. január, 94-104. o.
Agárdi Péter: Új, tudományos narratíva József Attiláról. Múltunk 2023. 1. sz. 206-219. o.
Veres András: És megint elölről… Ady, Kosztolányi, József Attila. Válogatott tanulmányok. I. Balassi Kiadó, Bp., 2022. 272. o.
József Attila pályatársait nem csak provokáló kötözködései riasztották. Váratlan nézőpontváltásai, politikai fordulatai miatt „szélkakasnak” is nevezték. A szerző, a költő „fogadatlan prókátora” terjedelmes tanulmányban mutatja be a sokszor fiaskóval végződő identitáskeresését, és hogy vajon igaz-e az elvtelenség vele szemben felhozott gyanúja. A kötet olyan kérdéseket is feszeget, mint az Ady-kultusz koronként változó indítékai, vagy a Nyugat szerepe a zsidó és nem zsidó származású szerzők összebékítésében, valamint az Édes Anna és az Eszmélet szövegépítkezésének furcsaságai. Hogy jó irodalomkritikus volt-e József Attila, és milyen következményekkel járt személyes találkozása Lukács Györggyel.
A kötet bemutatójára 2022. december 6-án került sor az MTA Könyvtár és Információs Központban. A szerzővel Balla Zsófia és Gintli Tibor beszélgetett.
Írások, ismertetések, kritika és csörte
Sárközi Éva: Da capo Veres Andrással, avagy dicsérni jöttem, nem bírálni. Prae.hu, 2023. január 14.
Összeállította: CSÓKÁS Máté