József Attila a halála másnapján lett nagy költő
Kivonat az Ilyés Krisztinkával 2025. április 11-én készült interjúból
Kevés költő írt verset annyira tudatosan, mint József Attila – mondja N. Horváth Béla irodalomtörténész. Mégsem sikerült még az életében elérnie mindazt, amit a halála után szinte már rögtön: nagy költővé válni. De hogyan is történt ez pontosan? József Attilára a születésnapján, a magyar költészet napján emlékezünk.
Lassan ötven éve izgat József Attila személyisége, verseinek világa. Azt írta egy helyütt a lírai szövegről, hogy az „határolt végtelenség”. Az ő versei is végesek, határoltak szövegszerűen, értelmezési lehetőségeik, ha nem is végtelenek, de nagyon sokféle lehetőséget nyitnak meg. Irodalomtörténészként kezdetben verseinek folklóráthallásait (folklorizmusát) vizsgáltam, utóbb freudomarxizmusát próbáltam feltárni. Kutatásaimat egy nagyobb monográfiában tettem közzé 2008-ban (A líra logikája. József Attila, Akadémiai Kiadó), és több kötetben jelentek meg róla írott tanulmányaim. Vezettem azt az OTKA-kutatócsoportot, amely a költő 1930-1937-ben írott prózai műveinek kritikai kiadását jelentette meg.
Az igazán jelentős életműveknek az a sorsuk, hogy egy adott politikai rendszer, hatalom a saját értékrendje, olykor torzult érdekei szerint értelmezze, kisajátítsa azt. A szocializmus időszakában a munkásköltő alakja és a közösségi költészete jelentette a József Attila-képet. Ez ellen, az egyoldalú alakmást tagadva, lépett fel a kései költészetet, majd a freudiánus József Attilát előtérbe állító felfogás a 70-es, 80-as években. Ezek a részben eltérő, más értékrendet valló értelmezések hűen követték a társadalmi-politikai rend változását is. Az is, hogy a rendszerváltás idején az addig elhallgatott fiatalkori Nem! Nem! Soha! jelentette a revelációt. Érthetően, hisz ezt az erősen Juhász Gyula-hatást mutató, művészileg kiforratlan verset bele lehetett illeszteni egy addig nem hangsúlyozott értelmezői kontextusba, a trianoni országvesztés ellen tiltakozó nemzeti költő szerepbe. Az 1992-ben megjelent Miért fáj ma is kötet nyilvánossá tette az addig csak stencilezett formában értelmiségi körökben terjesztett Szabad-ötletek jegyzékét. Ez is a reveláció erejével hatott, de nyilvánvalóan nem a politikai értelmezéseket mozgatta meg, hanem ebben a kísérleti, öngyógyítást szolgáló szövegben a posztmodern műfelfogást vélelmezők fantáziáját.
Az interjú teljes szövege a kultúra.hu oldalán olvasható.