„Eszméimet nem cserélem el”
75 évvel ezelőtt szűnt meg a Válasz, az utolsó szabad folyóirat
A lapot a második világháború után eredendően a Nemzeti Parasztpárt adta ki, mert ebben az időben csak pártok és egyéb szerveződések jutottak papírhoz, valamilyen politikai szervezet papírkontingense terhére. Főszerkesztővé 1946-ben az ekkor minden bizonnyal és okkal legnagyobb tekintélyű magyar írót, Illyés Gyulát nevezték ki, mivel a lap elődje 1938-ig a népi írók legfontosabb kiadványa volt.
Az 1945-ös földosztással teljesült a népi írók egyik legfontosabb célja, másrészt József Attila, aki a Szép Szó költője volt, meghalt, szerkesztői közül Fejtő Ferenc és Ignotus Pál elhagyták Magyarországot. K. Havas Géza, Gáspár Zoltán a vészkorszak áldozata lett. A Szép Szó 1945 utáni újraindítását pedig meggátolta Lukács György, a korszak nagyhatású kommunista filozófusa.
Illyésnek óriási tekintélye volt, személye politikai védőernyőt jelentett. Babits Mihály halála után Illyés szerkesztette a legnagyobb hatású irodalmi folyóiratot, a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillagot. Már 1945-ben falragaszok hirdették Budapesten, hogy ő az újraalakult Parasztpárt öt vezetőjének egyike. A kommunisták is Illyésre akartak támaszkodni, mert nem volt irodalmi hátterük, s mert Illyés képviselte a földosztás követelését, kísérte a földosztókat, új honfoglalásként beszélt a parasztság földhöz juttatásáról. A korszakban rendkívül fontos, ki a nemzeti költő vagy író, és Illyés – ha utóbb egyre több vívódással is –, de vállalta ezt a szerepet.
A Széchenyi Ágnessel készült interjú teljes szövege Válasz ONLINE oldalán olvasható.