Nem is annyira töredékről, mint inkább egy végleges formában el nem készült vers fogalmazványáról lehet szó, amit a költő életében nem tett közzé. A szöveg rejtélyességéhez talán ez a félkész állapot is sokban hozzájárul. TVERDOTA György írása.
Úgy vélem, hogy a mű nemcsak fontos dokumentuma József Attila utolsó éveinek, hanem jelentős művészi önértékkel is bír. Ha csak a címét ismernénk, azt gondolnánk, tanulmány. Ha csak az első mondatot hallanánk, azt hihetnők, vers. SÁRKÖZI Éva írása.
A németben van egy ritkán használt, de a fordítói tevékenységet szabatosan kifejező ige: umschaffen, szó szerint: átalkotni, az egyik alkotást átvinni a másikba. Úgy éreztem: én magam is érlelődtem, megértem az ötödik-hatodik esztendőre azokra a nagy művekre, amelyek József Attila nevét végleg beírják a világlíra évkönyveibe. BÁTHORI Csaba írása.
N. Horváth Béla többször is hangsúlyozza, hogy sok a tisztázatlan pont a két költő viszonyában. Én is így gondolom. József Attila pályája ugyanis nem az avantgárd jegyében indult, mint Illyésé, igencsak hatással volt rá Ady és a Nyugat költészete, amit Illyés tudatosan megkerült. VERES András írása.
Átvitt értelemben egy verseskötet nem más, mint egy nagyon összetett portré az egyén történetének egy adott időpillanatában. Az 1922 végén megjelent Szépség koldusa kötetével ebben az értelemben a költő első lírai önarcképét nyújtotta át a makói karácsonyon a kötet verseiben eszményített Gebe Mártának. TVERDOTA György írása.
A Csöndes estéli zsoltár (1922.) és más istenes versei segítettek, sőt, ma is segítenek tisztázni saját vitámat, bizonytalanságaimat a teremtőhöz. SZÉCHENYI Ágnes írása.
Monográfiát írni cellamagányt kényszerítő robotmunka. Bár az internet már felbecsülhetetlen segítséget jelent, de nem eléggé megbízható a filológus számára. Amit történelemnek hívunk, valójában az események meghatározott szempontú rendezése és rendszerezése. VERES András írása.
József Attila élete és életműve kapcsán beszélgetünk irodalomról és irodalomtudományról; a kortárs irodalomról, irodalomértésről, az irodalom befogadásának lehetőségeiről és korlátairól. SÁRKÖZI Éva írása.
József Attila a pszichoanalízis olyan képviselőivel kereste a kapcsolatot, akik hozzá hasonlóan törekedtek a mélylélektan és a forradalmi ideológia összeegyeztetésére. Ilyenek voltak az individuálpszichológia hívei, köztük elsősorban Kulcsár István, de ilyen volt a Berlinből, Wilhelm Reich köréből hazaköltöző Gyömrői Edit is. TVERDOTA György írása.
