Emléktábla Cagnes-su-Mer-ben
Cagnes-su-Mer
1927 nyarán, a dél-franciaországi tengerparton, a természet örök törvényeit tudatosító környezetben született ez a verses meditáció:
Örökkön háborog a tenger,
örökkön zúgnak a lombok.
Örökkön fájdalmas az ember,
örökkön kicsik a dolgok.
1927 nyarán, a párizsi tanulmányok fáradalmait a „tenger mormolásával” csillapító, akkor huszonkét esztendős József Attila nem is sejthette, hogy nyaralása helyszínén egyszer majd az ő emléke is az örökkévalóvá lesz — egy emléktábla formájában.
A házat, ahol annak idején húgával, Etussal megszállt, már lebontották — de az öreg városban, a vár felé vezető út egyik épületének falán immár több évtizede francia nyelvű, domborműves emléktábla hirdeti: „A magyar költő, József Attila (1905-1937) itt töltötte az 1927-es év nyarát.”
A nizzai Magyar-francia Baráti Egyesület felállította emlékmű avatásán Udvardi József, magyar származású pszichológus is részt vett, és hosszú cikkben számolt be a költő tengerparti nyaralásáról, illetve nyomozómunkájáról: miért nem az eredeti ház falán állhat a tábla. (Lásd: Udvardi József: József Attila a francia Riviérán)
Egy irodalomkedvelő orvosnő, dr. Martha Boor kitűnő minőségű fotókat készített 2008 szeptemberében a Cagnes-sur-Mer-i József Attila-emléktábláról, s eljuttatta Társaságunknak. Örömmel adjuk közre két felvételét, amelyen az arányok érzékeltetésére közelről, s valamivel távolabbról is bemutatta az emeletes ház falán elhelyezkedő, profilból ábrázolt, markáns portrét formázó domborművet.