Társaságunk társelnökét, N. Horváth Bélát, Szekszárd díszpolgárává avatták. N. Horváth Béla a felsőoktatás Szekszárdon történő meghonosításában vállalt meghatározó szerepéért, valamint a város érdekében tett jelentős tudományfejlesztő tevékenységért kapta az elismerést.
Aki Rilkét olvas, nem egyszer vigasztalást keres. Mindenesetre a szépségen túl ma feltétlen szükségünk van arra, hogy a költészet nyelvén valaki komolyan beszéljen hozzánk. – A napokban jelent meg a Báthori Csaba Rilke-„fordítás-trilógiájának” harmadik, záró kötete a Napkút kiadónál.
„Okos bátorsága, kemény mértéktartása, működésének évtizedekre visszanyúló folytonossága páratlan a mi irodalmunkban”. A MÚOSZ Kulturális Szakosztálya programja.
2022-2023-ben is folytatódott a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata. A 22. évad előadásai itt megtekinthetőek és visszanézhetőek. A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: TAKÁCS Mónika, irodalomtörténész.
József Attila utókorának hihetetlen, váratlan és kegyetlen fordulata, hogy verseinek tapasztalati anyaga újra szemünk elé ömlik saját életünkben, és megint pontosan az ő eszméletével felfoghatóvá és leírhatóvá durvul az a külvilág, amelyet már-már történelmi holdbéli tájnak véltünk, a múlt örök szégyenének, megszenvedett és kiokosító büntetésnek. BÁTHORI Csaba
A József Attila Társaság megalakulása óta küldetésének tekinti nagy költőnk életművének minél elmélyültebb megértését, megismertetését és népszerűsítését. Az alábbiakban a József Attila-kutatás legfrissebb eredményeiből, valamint koráról és kortársairól, ill. befogadásának irodalmából válogattunk egy csokorra valóval. CSÓKÁS Máté összeállítása.
Ki ébresztette, ki tartotta elevenen, hazugság nélkül, tiszta szívvel Petőfi valódi művészi üzeneteit? Kevesen, És főleg a költők. És a költők közt is a legmélyebben, azt hiszem, József Attila. BÁTHORI Csaba írása.
Nem is annyira töredékről, mint inkább egy végleges formában el nem készült vers fogalmazványáról lehet szó, amit a költő életében nem tett közzé. A szöveg rejtélyességéhez talán ez a félkész állapot is sokban hozzájárul. TVERDOTA György írása.
Úgy vélem, hogy a mű nemcsak fontos dokumentuma József Attila utolsó éveinek, hanem jelentős művészi önértékkel is bír. Ha csak a címét ismernénk, azt gondolnánk, tanulmány. Ha csak az első mondatot hallanánk, azt hihetnők, vers. SÁRKÖZI Éva írása.
A németben van egy ritkán használt, de a fordítói tevékenységet szabatosan kifejező ige: umschaffen, szó szerint: átalkotni, az egyik alkotást átvinni a másikba. Úgy éreztem: én magam is érlelődtem, megértem az ötödik-hatodik esztendőre azokra a nagy művekre, amelyek József Attila nevét végleg beírják a világlíra évkönyveibe. BÁTHORI Csaba írása.
