Ma is időszerű az antifasizmus
Ahogy a Nyugat Ady Endrében találta meg emblematikus költőjét, a Szép Szó József Attila folyóirata lett: hetvennyolc versének és számos prózai írásának adott otthont életében és posztumusz. Bár a Szép Szó olykor élesen, helyenként igazságtalanul, generációs és esetenként személyes okokból is támadta az akkor Babits Mihály szerkesztette Nyugat irodalompolitikáját – a jobboldali kurzussal már-már kiegyezni látszó gesztusait, „apolitikusságát” –, a harmincas évek derekán mégiscsak azt a baloldali-liberális hagyományt vitte tovább, amelyet amaz 1908-tól vállalt – és amelyet Babits sem tagadott meg a harmincas években.
Nem igazak azok a napjainkban is élő vádak, hogy a Szép Szó és gárdája közömbös lett volna a földkérdés, a nemzeti identitás, a parasztság sorsa vagy a határon túli kisebbségi magyarság helyzete iránt. A pontatlanul elkeresztelt „népi−urbánus” vitában a folyóirat kétségtelenül az utóbbi, de nem valamiféle „antinépi” álláspontot képviselt; méltatta a népi írók bátor szociográfiáit és az 1937-es Márciusi Frontot is.
Eredeti megjelenés: PTI Mérce blog. 2026. március 21.